Szerenád

Meleg van……. Nem nagyon, csak amolyan kellemesen. A csillagok szépen ragyognak, én ücsörgök a kertben. Jó volna szólni valakihez. jó volna elmondani, mit érzek, mi bánt, minek örülök, mire vágyok. Beavatni az álmaimba De nincs kinek! Nem értik, amit mondok. Nem akarják, vagy nem tudják érteni, nem tudom. Csak azt tudom, hogy nem értik. Esténként kiülök ide, és hallgatom az éneket. Csodás dalt hoz a szél, minden nap. Amikor elindul a nap lefelé a fa mögé, akkor kezdi el valaki, és éjfélig dalol. Mármint akkor, amikor nem szólnak rá, hogy hagyja már abba. Olyankor hirtelen elhallgat, és én várhatok másnap estig. Soha nem vitatkozik, nem érvel, csak elcsendesedik. Oly csodás hang, hogy a hold is ámulva figyel. Szerintem, éppen a holdnak dalol. Néha elképzelem, milyen lehet. Biztosan csodaszép. Bevallom, beleszerettem a hangjába. Ilyen csodás hangja, csakis egy csodás valakinek lehet. Biztosan hatalmas és erős. Biztosan megértő, és kedves. Biztosan meghallgatná, amiket el szeretnék mondani. Igazából nem is másnak szeretném elmondani, csak neki. Aki ilyen szépen énekel, az megértene engem. Talán az a délceg fiú az, aki minden nap oly peckesen ballag el a kapunk előtt, a szeme sarkából belesve.

E-közben a szomszéd utcában.

Kellemes az este. A holdvilág ragyogja be a kertet, leváltva a nap perzselését. Lágy szellő lengedez, langyosra hűtve a földet. Minden nap sétálok, a legjobb barátommal egy kicsit. Bejárjuk a környéket, pár utcát, egy parkot, és jövünk is haza. Nem nagy program, de feldobja a napomat. Nem szólunk egymáshoz, csak ballagunk egymás mellett. Nem is kell beszélgetnünk, hiszen ismerjük egymás minden gondolatát. A torony felé indulunk, és a másik irányból, a piros téglás ház felől jövünk. Ott lassítunk, mert tudja, nekem ott lassan, méltósággal kell elvonulnom, a szemem sarkából befelé lesve, mert ott egy angyal lakik. Arról álmodozok, hogy egyszer észrevesz. „Ó” Ha egyszer kinézne, amikor ott elmegyünk, és rám pillantana. Az a pillantás többet érne nekem, mint bármi az életben. Ha egyszer hozzám szólna… Biztosan angyali a hangja is, mint a kinézete. Ha egyszer így szólna hozzám, -Halottam az énekedet tegnap este. Annyira szépen dalolsz, olyan szívhez szólón.- Akkor elmondhatnám neki, hogy a dalom neki szól. Talán most is hallja, ahogy a holddal szemezve éneklek…

Nyílik az ajtó…..

-Csend legyen már! Menj a helyedre! Bolond kutya! Mindig éjjel jön rád a vonyítás!

Hangzik el egy idegesen villogó szemű néni szájából.

-Jobb, ha befejezem… Majd holnap, talán, ha elalszik a kis gazdim anyukája…Imre Dezső 2021.