Volt ő szellő -bevezető

Volt ő szellő, s volt éltető napsugár.

A lány csodás volt. Haja szőke, derekát simogató, szeme a kék tenger mélye, tekintete a napsütés, szempillája börtönrács, mely minden pislantással örökre rabul ejt. A fiú messziről nézte őt, álmodozón.

-Ó uram!

Mormolta magában.

Segíts nekem! Súgd meg, mivel hódíthatnám el a szívét.

Az úr nem felelt sokáig, de a fiú nap mint nap kérte.

Segíts uram, mond, mit tegyek, hogyan venne észre engem. FOLYTATÁS